Cica, nemCica.

Hogy ki is Világszépe? Az kétségtelen, hogy a haja méz szőke, a szeme hol kék, hol szürke vagy éppen haragos zöld, a fekete nap köröl apró sárga pöttyökkel. A szemhéján átütnek a finom erek és a szemöldöke néha felfut a homloka közepéig ha csodálkozik. Szája tényleg cseresznye, csücsöri,  és ha fáradt a két orcáján szabályos piros foltocskák jelennek meg pont úgy mint a rajzolt kislányoknak a mesékben. Ha dühös jobb lábával toppant, kezét a csípőjére teszi. Idegesen dörzsölni kezdi az orrát közben a szemét is összeszorítja, résnyire, hátha bent tarthatja azt a mindent elsöprő vihart. De ez általában nem szokott sikerülni. Olyankor össze-vissza ugrál, a karjait dobálja és...

-De Anyaaaa!!!! -hallatszik a konyha felől.

....Világszépe maga a mese, kalandokat kereső pici lány, piros szívvel. Tündér, fa és virág, angyal, lábát felhőről lógató. Csillag Világokból érkező, legalább is ezt meséli, ha nyári estén elheverünk a kertben a puha ég alatt.  Van, hogy végtelen mezőkön fut és lehajolnak hozzá a legvadabb lovak. Vadlovakat megszelídítő indián lány, vagy hercegnő kinek szoknyája alatt ott a kard. Néha mezítlábas, néha üveg cipőben járó, néha a szárnyát bátran kitáró, néha karját ölelésre lendítő. Álmokban szaladgálós de a valóságot pontosan megfigyelő. Világszépe képzeletben lovakkal szalad tágas pusztákon, de elalvás előtt kezével a hajamba túr. Halkan mondja félálomban a mese után: Anyi úgy szeretlek! Maradj még kicsit és meséld, az én mesém! ....

-ANYAAAAAA!!!!!!! NE EZT MESÉLD!!!!! MONDD INKÁBB A NEMCICÁS MESÉT!!!!

Így történt, hogy egy napon én mesenevemen is Anya, a Világszép kislány kérésére mesélni kezdtem ezt a mesét. Remélem egyszer ha majd "nagy" lesz, elolvassa és eszébe jut minden emlék amiket igyekeztünk mesének megélni, még szebbé téve a napjainkat. 

Az első mese a nem is cicáról.

Tehát, miért nem Cica? Igazából nagyon is az, mármint ami a kinézetét illeti. Bár szerintem gyanús, hogy valamelyik felmenője mókus lehetett, vagy kis róka, vagy olyan bojtos fülű nem is tudom, hogy hívják, vadmacsféle. Világszépe minden esetre azt állítja, hogy nem az van a testében amit mindenki gondolna.

-Hát akkor mi? Vagy még inkább ki? - kérdeztem őt minap mesenevén is Anya.

-Hogy hogy ki? Hát egy földönkívüli!

A macskák nemzetsége; nem tudom, hogy tudjátok-e?; a Világegyetem egyik jobb szélére eső apró bolygórendszer lakói. Ha belenéztek egy olyan nagyon messze is látó távcsőbe egészen tisztán kivehető. A legfőbb ismérve, hogy még a kukkolóban sem lehet nyugodtan kifigyelni csak ha a fejedet közben finoman körbe-körbe mozgatod és a torkodból mély gurgulázó hangokat eregetsz. Csak így lehet rácsatlakozni arra a frekvenciára ami aztán segít meglátni a világukat. A dorombolás mágikus rezgésére. Nem viccelek! A dorombolás varázslat, igazi mágia! Kérdezzetek meg bármilyen univerzális cicadoktoranduszt. Megbizonyosodhattok az állításom helyességéről. 

De ne térjünk el a tárgytól. Cica Univerzum. Tehát, a Cica Univerzum ott jobra a Világegyetem szélén első látásra úgy tűnhet mint egy nagy szőrös bigyó, de valójában ez csak a látszat. A cicák birodalma rendkívül érdekes és nyugodt hely ahol ha földi idővel mérnénk akkor a nap 20 órájában nagy hangszórókból alvós zenét játszanak a maradék négyben meg zacskó és doboz gyakorlatokat végeznek. Mindenhol ép csak mancsnyújtásnyira, finom falatok csüngenek nehogy megerőltetést jelentsen a falatozás. Ezek tulajdonképpen az általunk ismert macs tulajdonságok legismerhetőbb elemei. De gondolom ti sem hiszitek, hogy ennyi lenne? Nem is ennyi! Ez csak álca. A többi akkor derül ki mikor a cicákat a földre küldik, hogy tanítsák az embereket. És persze vannak kiválasztottak. Nem teljesen cicák, félig cicák és varázslat alá került nemCicák. Figyeljetek jól és őrizzétek a titkot. Elmesélem. Velünk ez, hogy esett meg. Mert megesett.

Egy olyan semmi sem jó éppen délutánon, amikor annyira nem jó semmi, hogy még a rossznál is rosszabb minden, bár semmi sem történt. Szóval ezen a semmi sem jó délutánon, mesenevén is Anya bármit csinált a Világszép kislánynak, az csak dörzsölgette az orrát és a szemét egészen összeszorította. Akkor csinálta ezt amikor is katasztrofális sorsán gondolkodott és persze elégedetlenkedett annyira nagyon, hogy még a süti és a csokoládé sem tudta felvidítani. Semmi sem. Sem a játszunk társast, vagy babásat, vagy kártyásat, vagy vadulósat, vagy sütizőset, vagy csajosat, vagy fiúsat, vagy álljunk a fejünk tetejéreset. De nem akart, akarni sem akart semmit úgy, hogy közben meg semmit sem akart jobban a valaminél. És ez a tragikus és megoldhatatlan probléma mindennél jobban idegesítette. Tehát egy ilyen szétszenvedjük magunkat délutánon Anya kínjában felkiáltott:

- Ah. Kéne megint egy "kicsi" a háznál!

Világszépe éppen kijött a századik szenvedés fázisából és az orra vörösre vakarásából, amikor is ez a kis mondat képes volt áthatolni a hisztit megelőző fázison és még időben megmentette.

- Egy kicsiiiiii!!!!!!!! Hurrá!!!! Kicsikicsikicsi!!!- kiáltotta kacagva.

De mivel tudjuk, hogy a rossz sorsom van és senki sem szeret és árva kislány is vagyok gödréből nem olyan könnyű kijönni, puff, vissza is zuhant .

- De milyen kicsi? Kicsi-kicsi-kicsi...- és már biggyesztette is a cseresznye száját.

- Mondjuk egy kis vörös. Pihe-puha. Nagy tappancsos. Dirregős-dörrögős. - nyugtatta meg mesenévén is Anya.

- Egy kiscicaaaaaaa!!!!!- éljenezett a Világszép és a 'semmi se jó' felhője mögött kisütött a 'minden tökéletes' Napocskája.

Így történt, hogy nemCica az otthonukba költözött. Tényleg vörös volt és tényleg pihe és puha, tappancsa tigrisé és dorombolása tényleg varázslat, ahogy a cicadoktoranduszok azt állították.

De a jelek gyanúsak voltak, felettébb meggyőzőek, már-már ordítottak, ezért kénytelen volt naponta csillióbillió órán át tanulmányozni a Világszép azon felvetését, hogy ez a cica nemCica, hanem pont egy: földönkívüli. 

A különös jelek a következők:

Egy: Kaliforniai paprika ( de csak a piros)

Kettő: Krumplihéj kiszedése a kukából, majd a gyilkos gyakorlatok elvégzése után, darabokra cincálás.

Három: Itt említeném meg, hogy ez egy különösen kényes pont és magyarázatot igényel. Ez a pont ezért mesepont.

Elmesélem majd ezt is. Addig is örüljetek és boldogkodjatok. Nehogy lecsapjon a kór. A semmisemjómertnemjósemmisem szörnyűséges állapota. Könnyen terjed. Ezért inkább ugráljatok és gyógyítsátok magatok . Mondjuk mesével.